HTML

belsotenger

Belső tengerünk: Zsófi és Tomás kalandozásai a Világban, utazások itt-ott, túrák kisebb és nagyobb hegyeken... Ez az életünk. tomiart@gmail.com

Kambodzsa 2. - Siem Reap, Angkor

2009.02.02. 22:00 Zsócifa

Ma reggel Siem Reapben ébredtünk egy kellemes, szellős, francia időkből származó szálloda világos szobájában. Felüdítő volt a szállás a tegnapi alagsori rémség után. Én állítottam be az ébresztőórát, természetesen otthoni idő szerint. Ennek ellenére nem aludtunk el teljesen. Egyre jobban bírom az időeltolódást és már csak 1-2x ébredek fel éjszakánként. Először reggeliztünk egyet a szálló lugasa alatt, majd útnak indultunk Angkor meghódítására egy légkondis Toyota Camryvel a főnököm javaslatára. Útközben meg kellett állnunk egy 'market'-nél, mert a Főnök aranyat szeretett volna vásárolni a feleségének mindenképpen. Ez a market azonban nem az volt amire mindenki gondolna, hanem egy túlspillázott szuvenírbolt horibilis árakkal, de a szimpla piaccal megegyező árukészlettel. Aranyvásárlást követően jött Angkor  második felvonása a tegnap délutáni bevezető után. Még két templomegyüttest néztünk és másztunk is meg Tomással.

Angkor Wat egy gyönyörű fa takarásában

Angkor wat és az oly jellemző tündérrózsák

Budhista templomok Angkor Thomban

Zsófi és a kis árusok. Nagyon sok kisgyermek árul mindenféle csecsebecsét, a pénz végül természetesen nem náluk landol...

Árnyékban...

Cukornád levet árusító helyi

Főnök a térde miatt inkább lentről szemlélődött. Végre izgalmasabb, kissebb templomokhoz vezetett minket sofőrünk, ahol nem volt túl sok túrista. A mai templomok is mind különböztek az előzőektől és gigantikusak, lenyűgözőek voltak. Hihetetlen, hogy annyi sokszáz évet követően, melyet a dzsungel ölelésében töltöttek, még ilyen jó állapotban megmaradtak az épületek. Nap közben a hőséget stílusosan Angkor sörrel enyhítettük. A templomokat követően elmentünk egy Floating Village nevű helyre, ahol megismerkedtünk az élet egy különös formájával. Ott emberek élnek csónakokon lehorganyozva egy folyótorkolatban. Ugyanazt csinálják mint mi: láttam iskolát, templomot, szerelőműhelyt és sok-sok családot, akik halászatból élnek. Se villany, se gáz, de a természet 100%-ban jelen van. Néhányan még kutyát is tartanak. A legtöbb hajón a függőágyban emberek heverésznek. Egy úszó étteremben ebédeltünk finom rákocskákat, ahol a legfőbb látványosság az, hogy a helyben honos krokodilokat mutogatják. Sajnos erről a hüllőket elfelejtették megkérdezni... A hajókázást követően taxinkhoz visszaérve a koldulásnak egy igen kemény fajtájával volt szerencsénk megismerkedni. Fiatalok megrohantak minket ismételten, azonban a szokásos képeslapok és karkötők helyett tányérokat szerettek volna velünk megvetetni, amint a saját arcképünk volt látható!!! Na ez már sok volt - gondoltuk - és gyorsan elhúztunk. Meg sem álltunk egy selyemmanufaktúráig, ahol megfigyelhettük, hogyan lesz az eperlevél és a selyemhernyó szimbiózisából értékes, finom selyemszövet kőkorszaki módszerekkel. Este Phnom Penh-be visszaröppenve még kipróbáltunk egy helyi indiai éttermet. Majd édes alvás következett "csótány" szállónk alagsorában...

Az úszó város: egy iskola és a hozzá tartozó tornaterem

Az úszó város: életkép

Siem Reap éjjel

Szólj hozzá!

Címkék: kambodzsa angkor siem reap

A bejegyzés trackback címe:

https://maradentro.blog.hu/api/trackback/id/tr15948928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása