belsotenger

Köszönöm a jóvkívánságokat, nagyon-nagyon. A szülinapom ugyan nem indult jól, mivel el voltam kenődve a lehetőségeink hirtelen csökkenésétől, hála az új leányak. De szerencsére az afrikai életöröm hamar megszállt újra: bizony nem lehet olyan svunggal nekiugrani a fejlesztéseknek, mintha egyedül lennénk, de így is itt vagyunk ebben a különleges országban, olyan gyerekek között, akiknek egy pillantása is elfeledtet minden bajt! Este elvittük az autót és beültünk a fehér-plázába egy steak house-ba (tényleg nem szeretjük a plázát, de este nagyon hideg van, nem lehetett máshol kettesben lenni). Ez az egyetlen hely jelenlegi ismereteink alapján, ahol csapolt sört mérnek. Megleptem magam egy steakkel (AAA grade, ami nem tudom mi, de biztos jó...): a hús finom volt, mondhatni kiváló, olyan lett, ahogy kértem, azt hiszem. Utána beültünk Lesotho egyetlen mozijába (ide becsempésztünk egy kis italt) és megnéztünk egy dél-afrikai vígjátékot, ami a nevezetes Borat c. film koppintásának tűnt, célja Dél-Afrika reklámozása a VB előtt. Bármit adhattak volna egyébként, élveztük, hogy végre külön vagyunk.

Teljes itt a VB láz, nagyon érdekes látni, hogy ez a társadalom hogyan éli meg ezt az eseményt. Igazából teljes az eksztázis: mindenkinél vuvuzila (hosszú duda) van már és fújják, fújják. Az autókon a támogatott csapat zászlója (Dél-Afrika persze és általábanAnglia, Olaszország, Brazília, Franciaország, Spanyolország), mindenhol kütyü árusok. Mielőtt elindultunk, úgy voltam vele, a VB lesz az utolsó, ami érdekelni fog. Most már azonban legszívesebben minden meccset megnéznék, bár ezt Zsófinak nem hangoztatom, még csalódna... Tegnap kitaláltuk, hogy a gyerekeknek látniuk kell a holnapi nyitómeccset: az atyának állítólag van tv-je, a generátort pedig nemrég vette. Veszünk mellé kolbászt és mustárt, teljesen el lesznek bűvölve. Ma beszéltem is vele és lám, valóban vett egy jó nagy tv-t másfél éve, amikor a szlovákok először utaltak a projektre pénzt, de ők maguk még nem voltak itt. Ott állt a TV a szobájában bontatlan csomagban, antennával... Ő teljesen műszaki analfabéta, úgyhogy összeraktam neki és megpróbáltuk belőni a csatornákat a sekrestyében. Sajnos csak a dél-afrikai kettes jött be, a meccs pedig asszem nem ott lesz. Nem baj, holnap újra nekifutunk, máshova helyezzük az antennát. Jó lesz látni a gyerekek örömét (meg a meccset is...)!

Tegnap és ma csak ide-oda autóztunk, elég unalmas, csomó idő elmegy ezzel. Megint megjelent a múlt heti 18 éves, árva lány, akinek az egy éves kislánya van. Nem tudjuk befogadni, mert nem vagyunk anyaotthon, pedig szívesen tennénk, de a gyerekeknek ez nem jó minta. Viszont mindenképp segíteni próbálunk. Meglátogattunk egy nővérek által működtetett otthont anyák részére. Évi 200 eurót kérnek, így szűrik ki az 'ingyenélőket', cserébe az anyák ingyenes oktatást, tanfolyamokat, élelmet és gyerekfelügyeletet kapnak. Nagyon szimpatikusak voltak, de a lánynak nincs persze pénze. Ma éjjel az árvaházban aludhat, holnap elvisszük a social welfare irodába, ahol persze nyilván le fogják szarni. A végén ki fogjuk fizetni úgyis neki az első évet projekt vagy saját pénzből. Reggel a rendőrségre is megyek az atyával, úgy tűnik, az alkolohista melós, akit szar munkája ellenére is kifizettünk, amikor elküldtük, tovább problémázik. Nagyon gáz a mókus. A mellettünk lévő iskolában ma köztisztasági oktatást tartottak, a gyerekkórus olyan produkciót rögtönzött mintegy nyitásként, hogy leesett az állam. Ez a fajta muzikalitás leírhatatlan, mentes minden sallangtól, mesterkéltségtől, annyira természetes. Óriási érték. Csináltam videókat, de az persze nem adja vissza.

Ma egész nap esett, néhány fok van csak, elég szar. Most lépünk bele a télbe, úgy tűnik... Az autónk 2 és fél személyes elöl, így amikor nap közben rohangálunk, van aki hátul ül a pick-up fedett rakterében, egy ágymatracon. Vettem ma egy takarót is oda. Holnap veszek még egyet. Rengeteg gyümölcsöt eszünk és külön szedünk c vitamint is, úgyhogy nyugi! Képet legközelebb, mert kész a vacsora és Zsófi már tízszer szólt (zöldséges biryani).