HTML

belsotenger

Belső tengerünk: Zsófi és Tomás kalandozásai a Világban, utazások itt-ott, túrák kisebb és nagyobb hegyeken... Ez az életünk. tomiart@gmail.com

Lesotho: Találkozás a rendőrséggel

2011.06.04. 07:57 Tomásfa

Ezúttal reggel jutottam géphez, tegnap este a leányok szállták azt meg. Mivel családom hölgy  tagjai részéről erős nyomás jelentkezik életkörülményeink megismerése tekintetében, kezdjük ezzel. Egy kis basotho házban lakunk (kis etimológia:LEsotho=sotho ország, BAsotho=sotho ember, SEsotho=sotho nyelv), ami kerek, szalmatetős épületet jelent. Az egész 35-40 m2 lehet kb., belül falakkal van elkülönítve egy fürdőszoba és két szoba. A szobáknak nincs plafonja, tehát a privát dolgok elvégzése kicsit kellemetlen, csöndben kell csinálni. Az előtérben található az ebédlőasztal, egy kis mosogató, egy tartályos gáztűzhely és egy asztal a számítógépeknek. Van hűtőgép is, mosni kézzel kell. Vehetnénk mosógópet is, de inkább majd a gyerekeknek veszünk többet, és ott mosunk majd. Fűtés nincs, helyette van két hősugárzó, amit a szobábka be lehet rakni. Egyelőre nincs túl hideg, a kerek forma jól tartja a hőt.

Zsófi műhaja Kenyából még megvan

Főzni minden este szoktunk. Van a városban egy `fehér pláza`, ami nemrég épült, ott tényleg minden kapható, dél-afrikai. Amúgy is van minden a boltokban, de ott aztán tényleg. Nap közben a városban szoktunk enni, szintén a fehér plázában: hamburger, pizza és társai. Mivel mi ettől otthon is undorodunk, nem fogunk ide járni, hanem majd inkább a gyerekeknek főzött helyi minimál kaját esszük ebédre. Hogy folytatva a fordított kronológiai sorrendet végre a reggeliről is szóljak: teát, gyümölcsöt, pirítóst, ham&eggs-et fogyasztunk. Az árak magasabbak, mint otthon, sajnos. Kivétel a narancs (nagyon olcsó és finom). Térjünk végre a lényegre, a sörökre! Itt nincs 500 ml-es kiszerelés, csak 330 ml-es, ami igen jelentős gond. Fajták: a helyi sör a Maluti (hegyek), ami nem rossz, dél-afrikai a Castle, Hunter (szintén jók), Dél-Afrikában gyártott licenc a Carling (nem próbáltuk) és a Nastro Azzurro (olasz, nagyon jó, Caldonazzo-ban is ez volt a legjobb, de ott is nagyon drága volt) és végül a namíbiai Windhoek (fejlett állam, korábban Dél-Afrika része volt...), amiből van 440 ml-es, úgyhogy ezt isszuk...

Gyerekek takarítanak a miniszter érkezésére

Jelenleg hárman lakunk a házban, de ma érkezik Lenka, egy szlovák lány, Viera pedig 10 nap múlva megy haza, tehát 3-an leszünk végig. Felmerült a költözés a nyitott tér hátrányai miatt, de annyira jó ez a tradicionális ház, hogy inkább maradunk. Ha valamit akarunk, max. felhangosítjuk a zenét.Tegnap megint pörgős napunk volt. Délelőtt a helyi gyerekvédő szervezetek havi konferenciáján voltunk a UN House-ban, ahol túlfizetett ENSZ alkalmazottak ismertették legújabb triviális felfedezéseiket (ha még nekem amatőrnek is unalmas volt, akkor elég gyenge lehetett...). Nem volt jó. Délutan az árvaházban voltunk mindannyian. Megjelent egy korábbi építési vállalkozónk tök részegen, akit korábban el kellett küldeni, mert ferde ajtókat és falakat rakott. Ennek ellenére megkapta a pénzét, de úgy tűnik, nem tudott megbékélni. Elkezdett ordibálni az új vállalkozóval, és sehogy sem tudtuk távozásra bírni (pedig a konyhás mamák nem kis darabok...). Itt a férfiak kisebbek egyébként, mint a nők, akiknél a puliszkának köszönhetően már egész fiatal korban a jó nagy segg a menő. Az egyik hölgy erre felhívta az atyát, aki riasztotta az összes létező rendőrséget. A mókus elment, mire 25 perc múlva megjött az első rendőrjárőr (na ők nem voltak kis darabok és civilben voltak...). Nagyon udvariasak voltak, megköszönték mindenkinek, amit a gyerekekért teszünk stb. Egy óra múlva pedig az atya is megjött tisztekkel, ez már kicsit kínos volt, de ők is normálisak voltak. Itt nagyon-nagyon tisztelik a papokat (áldást osztanak mindenfelé, ha találkoznak valakivel...).

Kedden utazott haza Stano, a szlovák orvos srác; néhány gyereket is kivittünk a mini reptérre, ahol éppen először látnak repülőt

Szereztem egy mestert a generátorhoz, aki meg is nézte tegnap és azt mondta, megcsinálja, no problem. Persze ilyenkor kicsit nehéz leállítani őket, hogy ne álljanak neki rögtön, hisz a fehér ember=rengeteg pénz. De elmagyaráztam neki, hogy előbb áttelepítjük messzebb a gyerekektől, majd hívom. 1000 malotit/randot kér, ami 100 euro. Persze majd lealkudjuk, de ez nem olyan vészes pénz. Megjelent egy 19 éves lány is, akinek van egy 16 éves öccse és egy 1 hónapos gyermeke, maga is szintén árvaházban nőtt fel. Nem szeretnénk befogadni, mert ez nem anyaotthon, úgyhogy ma megpróbálunk neki máshol helyet találni. Egy másik telefont is kaptunk egy ismerőstől négy árva gyerekről... Őket is meg kell néznünk. Zsófit szeretik a rendelőben, máris több a beteg a csodatevő fehér nő hírére...

A Generátor

Szólj hozzá!

Címkék: afrika lesotho

A bejegyzés trackback címe:

https://maradentro.blog.hu/api/trackback/id/tr842967527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása