HTML

belsotenger

Belső tengerünk: Zsófi és Tomás kalandozásai a Világban, utazások itt-ott, túrák kisebb és nagyobb hegyeken... Ez az életünk. tomiart@gmail.com

Kambodzsa 5. - Kep

2009.02.07. 12:56 Tomásfa

Tegnap is elég szép kis napunk volt. Éjjel meglehetősen sokat voltunk ébren, mivel ezúttal az ágy alól közvetlenül hallhattuk az ismeretlen, furcsa vinnyogó-kattógó hangot. A moszkítóháló és a női test nyugtató ölelésében azonban még mindig bármit túl lehet élni, így ismét felvirradt a nap. Reggel még Kampotban kolbászoltunk egy kicsit, bedobtunk egy sört, újabb péksütemény csodákat kóstoltunk meg és ellátogattunk egy árva gyermekek részére működtetett zeneiskolába. Kifejezetten nyitott fószer vagyok, azonban az a zene-bona, amit itt hallanunk kellett, bizony majdnem megviselte az idegeim. És ne jöjjön senki valami multikulti szöveggel erre, mert az az én asztalom. Szerencsére csak öt percig hallgattuk őket. Az ütős gyerekek dobverői össze voltak kötve, hogy biztos ne rontsák el a hangtávokat. Mi lett volna, ha elrontják, kérdem én?

Zeneiskola Kampotban

Mielőtt elindultunk volna következő úticélunk felé, megkérdeztük az iskola igazgatóját, mégis mi ez a nagy ünnepség a tér túloldalán, ami már napok óta tart. Ugyanis amióta a városkában voltunk, folyamatosan zene és kántálás váltogatta egymást az egyik háznál, miközben nem éppen koplaltak. Nos, a válasz: temetés. 

Fegyverbeszolgáltatási kampány a kilencvenes évekből, Kampot

Focistadion jellegzetes helyi lelátóval, Kampot. Nemigen használják

Dél körül szálltunk fel a buszra, amely röpke fél óra alatt Kepbe szállított minket. Itt leszállva a buszról rögtön megalkudtunk szállásra a tuk-tukos had egyik katonájával. Kellemes, magas lábakon álló faházban kaptunk szobát. Víz mondjuk nem volt a közös fürdőszobában, de minek is az, amikor az ember húsz perc múlva újra ragad. Kepről annyit érdemes tudni, hogy a gyarmati idők alatt elsősorban a francia elit épített itt villákat (Kep sur Mer), a függetlenné válás (1951) után pedig a khmer elit. Az ultra maoista, agrár kommunista Khmer Rouge természetesen nem rajongott ezért az életérzésért, főleg nem a képviselői iránt. A nyaralókat felgyújtották, lakóit pedig megölték. A csupasz házak harminc évvel később is ott állnak, állítólag megvette őket az országot kézben tartó, kormányon lévő hatalmi elit. Valószínűleg nemsoká luxus rezidenciák, hotelek lesznek belőlük. Ma mindenesetre csak sejteni lehet a település egykori nagyvilági báját, szomorú a mindent átható nyomor és lepusztultság.

A valaha zsúfolt strand Kep-en közel negyven éve üres

Itt szeretnék kitérni végre egyik legkedvesebb témámra, Kambozsda építészetére a '30-as évektől a '70-es évekig. Először a franciák kezdtek el modernista stílusban építeni, amit a Párizsban tanuló khmer mérnökhallgatók is később átvettek. Le Corbusier hatása lám még ide is elért... Phnom Penhben találhatók a legfontosabb épületek, azonban történetesen Kep az a hely, ahol gyakorlatilag az összes villa szintén ezt a helyi modernista stílust képviseli. Bővebben a link alatt! Sajnos a kep-i villákból csak a szerkezet maradt fenn, ezekről nem is találtam eredeti képet. Ha valaki tud ilyesmiről, kiáltson!

Fák által benőtt villa

Talán egy hotel lehetett valaha. Ma csak a földszintet használják, így fel tudtunk menni a tetejére

 Egykor modern vásárcsarnok 

Egyértelműen a röplabda a kedvenc sportjuk. Jobb oldalt a kedvenc villám...
 
A szálláshoz bringa is járt, így körbetekertünk délután a környéken. Említésre méltó mindenképp a kep-i rák, mint fogalom. Egy külön étteremsor, az ún. Crab Market áll a kedves vendég rendelkezésére, amenyibben tengeri élőlényeket szeretne fogyasztani. Megtettük, nagyon finom volt. Már a buszon belefutottunk egy hirdetésbe a helyi reklámújságban egy Eldorado nevű helyről, amely fő attrakciója a "with Hungarian chef". Kellően rosszul hangzik? Nos, az újság egy másik hirdetése szerint a hely eladó 400.000 dollárért. Nem nagyon vagyunk rajta a magyar konyhány, főleg nem Ázsiában, de ezt nem hagyhattuk ki. Este kilenc fele még be is ugrottunk egy sörre. Több lett belőle. Az ember nyolc éve költözött ki a feleségével, miután egyik thaiföldi nyaralásuk során átjöttek ide is búvárkodni. Elkezdték csinálni az éttermet, de sajnos a felesége még az elején elhunyt. Utána teljesen egyedül építette tovább, évekig tartott a munka. Valószínűleg be is kattant kicsit, nem írnék erről többet. Mindenesetre nem lennék a helyében, nagyon nem. Egyébként ottlétünk alatt nála lakott egy 35-40 körüli szlovén őrült, aki nyáron otthon méhészkedik, télen pedig Kambodzsában próbál túlélni alkalmi munkákból.

 

A híres Crab Market Kep-en

A szakács és a méhész...

Holnap irány "Rabbit Island" (Koh Tonsay), a közeli kis sziget, ahol mindössze 7-8 halászcsalád él, a legszebb partrészen azonban fakunyhókat lehet bérelni, néhány kifőzde is működik ott a hírek szerint...

Szólj hozzá!

Címkék: kep kambodzsa kampot

A bejegyzés trackback címe:

https://maradentro.blog.hu/api/trackback/id/tr51993407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása